Kedves Kolléganők, Kollégák!
Gondolom többen észrevettétek, hogy a Székesfehérvár Megyei Jogú Város külterületének valamint egyes belterületi területrészeinek szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 7/2004. (II. 24.) önkormányzati rendelet (HÉSZ) az utóbbi időben folyamatos módosítás alatt van. A főépítésszel történt egyeztetés értelmében a 2012-ben elindított eljárásokat még ebben az évben be kell fejezni, ezért van az év végi hajrá. Így 2014. év elején (februárjában) célszerű letölteni az új HÉSZ-t a hatályba lépett módosításokkal.
A legutóbbi közgyűlésen napirenden lévő (előterjesztést lásd mellékletben) lényeges módosítással kapcsolatosan többek között az alábbiakra szeretném felhívni a figyelmeteket:
- Hatályos 4. § (3)- (4) bekezdés: (3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (különösen terület-előkészítés, közművesítés, biológiai aktivitásérték visszapótlás hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.
(4) Közterületi kapcsolatok:
a) Lakóterületen épület, vagy építmény építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közútról vagy közforgalom céljára megnyitott magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
b) A már meglévő közforgalom elöl elzárt magánútról nyíló ingatlanok is beépíthetők, ha a megközelítésük gépjárművel közvetlenül biztosított és az érintett magánút a vonatkozó jogszabályi, hatósági előírásokban rögzített minden egyéb feltételnek is megfelel.
Módosítás:"(3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (különösen terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építményt elhelyezni nem lehet, kivéve ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett településrendezési szerződésben meghatározott fejlesztő garantált vállalásai biztosítottak. Ameddig a fenti vállalások nem biztosítottak, addig az épület használatba nem vehető.
(4) Közterületi kapcsolatok:
a) Lakóterületen épület, vagy építmény csak olyan telken építhető, amelynek közútról vagy közforgalom céljára megnyitott magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
b) A nem lakóterületen lévő, már meglévő közforgalom elöl elzárt magánútról nyíló ingatlanok is beépíthetők, ha a megközelítésük gépjárművel közvetlenül biztosított és az érintett magánút a vonatkozó jogszabályi, hatósági előírásokban rögzített minden egyéb feltételnek is megfelel."
- Hatályos 5/A. § (1) -(2) bekezdés: (1) Az új telkek méreteit az építési övezeti / övezeti előírások, illetve a szabályozási terv rendelkezései szerint kell megállapítani. a) A telekalakításoknál figyelembe kell venni a meglévő, megmaradó építményeket is úgy, hogy azok az építési helyen, valamint a beépítettség megengedett legnagyobb mértékén belül maradjanak.
b) A meglévő telkek összevonása (telekegyesítés) során a maximális telekméreteket is figyelembe kell venni.
(2) Az új telkek alakjának megközelítően négyszög alakúnak kell lennie. A telkek új határvonalai a töréspontjaiknál 270 foknál nagyobb szöget nem zárhatnak be, azaz a telekalakítás során hegyes szög újonnan nem képezhető.
Módosítás: "(1) Az új telkek méreteit az építési övezeti / övezeti előírások, illetve a szabályozási terv rendelkezései szerint kell megállapítani.
a) Telekalakításoknál az övezeti előírások közül csak a telekméretekre, a beépítettségre és az építési helyre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni.
b) Meglévő telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatárrendezés és telekegyesítés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.
c) A telekalakítás meglévő, beépített telek vagy végrehajtható építési engedéllyel érintett telek esetében csak akkor engedélyezhető, a kialakuló telkek meglévő és tervezett beépítettsége, valamint a telekalakítással érintett telkeken lévő összes meglévő és tervezett építmény távolsága a tervezett telekhatártól a jogszabályoknak megfelel.
d) A telekalakításoknál az előírt maximális telekméreteket a meglévő telkek telekegyesítése és a telekhatár-rendezése során is figyelembe kell venni.
(2) A telekalakítások során a szabályos telekforma kialakítására kell törekedni, az adott telekalakítási szándékot a telekhatárok sarokpontjainak minimalizálásával kell megoldani.
a) Az építési telkek telekalakítása során a telek határvonalain hegyes szög újonnan nem képezhető. Meglévő telket érintő telekalakítás (telekhatár-rendezés is) során a korlátozást a telkek új illetve módosuló határvonalain, az új vonalon belüli és a megmaradó telekhatárokkal képzett új sarokpontjainál kell érvényesíteni.
b) Az a) pont előírásaitól el lehet térni
ba) ha a telekalakítással érintett telek / telekcsoport jellemzően hegyesszögű kialakítású, és az adott telekalakítás ezen szabályossághoz illeszkedik,
bb) gazdasági területen, ha a telekalakítás meglévő, több épülettel beépített telek / telekcsoport felosztására irányul,
bc) az SZT-ben javasolt telekalakítás esetén."
- Hatályos 6. § (3) bekezdés: (3) Kerítés:
a) Épített kerítések legalább 60 % -ban áttörten készülhetnek, max. 50 cm magas lábazattal.
b) Tömör kerítés csak az alábbi esetekben építhető:
Lk, Lke, Vt és Vk jelű területeken azon telekhatárokon, amelyek főutak (KÖu-1, KÖu-2) mentén helyezkednek el, gazdasági területekkel (Gksz, Gip) érintkeznek illetve külterületre nyílnak.
Valamely műszaki ok indokolja. Ilyen eset: pl. terepadottságokból és városképi szempontból adódó műszaki szükségesség.
c) A közterülettel határos kerítés magassága a rendezett terepszint felett (támfal, rézsű esetén a felső koronaszinttől számítva) legfeljebb 1,80 m lehet. Az ettől eltérő előírásokat az övezeti előírások rögzítik.
Módosítás:(3) Épített kerítés létesítése:
a) A telek közterülettel határos (utcafronti) oldalán csak nem tömör (áttört) kerítés létesíthető.
b) Nem tömör (áttört) kerítés csak max. 50 cm magas tömör lábazattal és 50%-ban áttörten készülhet.
c) Tömör kerítés utcafronton csak az alábbi esetekben építhető:
ca) Lk, Lke, Vt és Vk jelű területeken azon telekhatárokon, amelyek főutak (KÖu-1, KÖu-2) és vasutak (KÖk) mentén helyezkednek el, gazdasági területekkel (Gksz, Gip) érintkeznek illetve külterületre nyílnak.
cb) Valamely műszaki ok indokolja. Ilyen eset: pl. terepadottságokból és városképi szempontból adódó műszaki szükségesség,
cc) továbbá ha azt az övezeti előírás külön előírja vagy megengedi.
d) A közterülettel határos kerítés magassága a rendezett terepszint felett (támfal, rézsű esetén a felső koronaszinttől számítva) legfeljebb 1,80 m lehet. Az ettől eltérő előírásokat az övezeti előírások rögzítik.
e) A kerítés csak a környezetéhez illeszkedő hagyományos anyagokból (kő, tégla, beton, fa és fém) készülhet, műanyag és egyéb kerítésként idegen anyaghasználat, idegen ill. harsány színezés nem alkalmazható.
Tehát végre pontosították, mely telekhatáron nem lehet tömör kerítés!
- Hatályos 6. § (9) bekezdés:(9) A melléképületekre vonatkozó általános előírások:
a) Melléképület főépület nélkül nem létesíthető.
b) Melléképület lakássá nem minősíthető át.
c) Az előkertben és az oldalkertben melléképület nem helyezhető el.
d) A melléképületet a hátsókertben a védőtávolságok megtartásával lehet elhelyezni úgy, hogy az a főépület takarásába kerüljön.
e) Melléképület méretei:
- A melléképület csak a főépület szerkezeteitől független, önálló határoló falakkal rendelkező épület lehet.
- A melléképületek csak földszintes kialakításúak lehetnek, a tetőtér nem építhető be.
- A melléképület homlokzatmagassága legfeljebb 3,5 méter lehet, de nem haladhatja meg a főépület homlokzatmagasságát.
- Melléképület csak magastetővel létesíthető.
- A melléképület tetőgerinc magassága legfeljebb 5,50 méter lehet, de nem haladhatja meg a főépület tetőgerinc magasságát.
- Lakótelkenként a melléképületeket csak egy tömegben lehet elhelyezni.
Módosítás:"(9) A melléképületekre vonatkozó általános előírások:
a) Melléképület főépület nélkül nem létesíthető.
b) Az előkertben, az oldalkertben és a hátsókertben melléképület nem helyezhető el.
c) A melléképületet az építési helyen belül, az építési hely hátsó kert felé eső részén a védőtávolságok megtartásával lehet elhelyezni úgy, hogy az érintett telek közterületi utcafrontjáról nézve a főépület takarásába kerüljön.
d) Melléképület méretei:
da) A melléképület csak a főépület szerkezeteitől független, önálló határoló falakkal rendelkező épület lehet.
db) A melléképületek csak földszintes kialakításúak lehetnek, a tetőtér nem építhető be.
dc) A melléképület építménymagassága legfeljebb 3,5 méter lehet, de nem haladhatja meg a főépület építménymagasságát.
dd) A melléképület tetőgerinc magassága legfeljebb 5,50 méter lehet, de nem haladhatja meg a főépület tetőgerinc magasságát.
de) Lakótelkenként csak egy melléképület építhető."
Tehát eddig "OÉSZ", nem OTÉK "gondolkodású" volt a HÉSZ. A hatályos rendelet szerint melléképületet a hátsókertben (OÉSZ szerint a főépület mögötti rész), vagyis általában a min. 6 m-ben (OTÉK szerinti hátsókertben) lehetett elhelyezni! (?) Végre ez is a "helyére" került!
- Változik a melléképület fogalma! Hatályos 3. számú melléklet 9. pontja:
Melléképület: Az építmények azon csoportja, amelyek a főépületek használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek.
Módosítás:
Melléképület: Az építmények azon csoportja, amelyek a főépületek használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek.
Melléképületek különösen: garázs, nyárikonyha, fáskamra, raktár, szerszámtároló, barkácsműhely, állattartó épület, fedett úszómedence, szauna, sport-és fitnesz épület stb."
Figyelem! Az OTÉK 35. § (7) szerint: "A hátsókert előírt legkisebb méretén belül – a szükséges védőtávolságok megtartásával – valamennyi melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezhető........"
Tehát a HÉSZ szerint - az OTÉK-kal ellentétben - a hátsókertben nem helyezhető el a nyárikonyha, a garázs, a szerszámtároló, illetve egyéb tároló épület!
- Törlésre kerülnek - helyesen - az "alternatív" építménymagasságok. Pl. 19. § (2) bekezdés táblázatának Lk-1.1 sora legnagyobb építménymagasság oszlopában az "5,0(6,5)" szövegrész helyébe a "6,5" szöveg lép.
A teljesség igénye nélkül idéztem egy-két módosítást, a mellékletben megtaláljátok az előterjesztést. Érdemes lesz jövőre újra átolvasni a HÉSZ-t.
Üdvözlettel: Németh László
Vissza
