2016-06-15

• 

Kedves Kolléganők, kollégák!

Próbálom értelmezni a ránk zúdított jogszabály módosításokat, egyelőre sok a nyitott kérdés.
Az egyszerű bejelentés kapcsán felmerülő anomáliákat (jogszabályi, MÉK szabályzati)  küldjétek el kamaránknak. Nem fogunk mindenre azonnal válaszolni, hanem összesítve a kérdéseket a MÉK felé továbbítjuk. A MÉK szabályzatait a Küldöttgyűlés módosíthatja, így azt az ősszel meg tudjuk tenni.
Mivel az e-naplóval is egyre több tagunknak meg kell barátkoznia, kérem jelezzetek vissza, ki szeretne részt venni egy újabb oktatáson a Jákyban.

Mellékelem a hatályos 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletet (piros csík mellett a módosításokkal), melyben szerepel a kiviteli tervre, tervezői művezetésre vonatkozó módosítás, illetve látható, hogy amíg e rendelet hatályban van, az építési hatóság 8 napon belül hiányra hivatkozva "visszadobhatja" a bejelentést. Ha lehet, várjuk meg július 01-t, mikortól ez a rendelet már nem hatályos, helyette a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet szabályozza az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületeket.

Mellékelem a hatályos 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet az építőipari kivitelezési tevékenységről, melynek főbb változásai:

 

• 5. § (7)Az Étv. 33/A. §-a szerinti lakóépület építése esetén – a számított építményérték mértékére való tekintet nélkül – az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen fel kell tüntetni
  a) az építtető nevét, megnevezését,
  b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját,
  c) a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát,
  d) az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését,
  e) a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését.
• 9. § (2 A tervezési szerződés tartalmazza
  a) a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését,
  b) a kivitelezési dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározását, a kidolgozás részletezettségét, (részletrajzok, konszignációk, költségvetési kiírás szükséges körét),
  c) a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét,
  d) a terv felülvizsgálatának, ellenőrzésének szabályait,
  e) a szükségessé váló tervmódosítások szabályozását, valamint
  f) tervezői művezetési feladatellátás részletes feltételeit, ha a tervező ilyen feladatot lát el.
  (2a) A szerződő tervező köteles az építtetőt tájékoztatni a szakági tervezési feladatokról. Amennyiben szakági tervező bevonását a szerződő tervező javaslata ellenére az építtető nem veszi igénybe, úgy az ennek hiányából fakadó jogosulatlan vagy szakszerűtlen tevékenységért a szerződő tervezőt nem terheli felelősség.
• 12. § (6) Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti, szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett
  a) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött esetben,
  b) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött esetben a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével.
• 16. § (1) Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni az építési napló vezetéshez kötött építési tevékenység esetén, ha
  a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi,
  b) az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik,
  c) az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi,
  d) az építőipari kivitelezési tevékenység műemléki védelem alatt álló építményt érint, vagy
  e) a 17. § (2) bekezdés alapján építtetői fedezetkezelő működik közre.

Még egy dolgot emelnék ki, melyről nem sokat hallottunk, de én is most vettem észre (várom az észrevételt):

A hatályos 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletből (az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról), melyet szintén mellékelek, kivették a "bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek"-et (2.sz. melléklet), illetve a "46. A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele" eljárást!
Vagyis megszűnt a bontás tudomásulvételi eljárás, bontási engedélyt kell kérni a 45. § (1) szerint:
Bontási engedély alapján végezhető

a) a műemléket érintő,
b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő
bontási tevékenység.

Az összes további bontási tevékenységnél nincs a bontást megelőző építéshatósági, építésfelügyeleti eljárás, hanem itt "ugrunk" a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletre:

22. § (1) Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,
b) az építmény tartószerkezeti, tűzvédelmi jellemzőinek megváltozását eredményező építési tevékenység, valamint
c) az építmény bontása, ha
ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
cb) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,0 métert.

(A 22. § további része értelemszerűen beemeli az egyszerűsített bejelentés kiviteli tervét, és változatlanul hagyja a már ismert, építési engedélyes eseteket. A kivitelei tervek tartalmánál bontástechnológiai munkarész található a műemlékvédelmi munkarész mellett)

Tehát, ha jól értelmezem, pl. egy 500 m3 alatti, nem műemlék, nem védett, szabadonálló lakóépületet el lehet bontani minden terv, engedély, tudomásulvétel nélkül!

Talán ezt igazolja a  312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 56. § (1):

A tervezés elősegítése érdekében, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén az OÉNY-ből megismerhető adat, tény, állapot, vagy helyszíni szemle alapján az építésügyi hatóság az Étv. 34. § (5) bekezdése céljából
a) a telken építmény meglétére vagy hiányára,
b) a telken meglévő építmény jogszerűségére
hatósági bizonyítványt állít ki.
(2) A hatósági bizonyítvány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza
a) a kérelmező elérhetőségét,
b) az érintett telek címét, helyrajzi számát, és
c) az (1) bekezdés a) pontjára irányuló kérelem esetén az építmény meglétének vagy hiányának tényét.
(3) Ha a lakóépület bontása nem engedélyköteles, akkor a bontási tevékenység befejezését követő harminc napon belül az épület bontásának megállapítására, tényére hatósági bizonyítványt kell kérni. A kérelemhez mellékelni kell a 9. melléklet szerinti kitöltött adatlapot.
 
Vagyis sok feladatot elvettek az építésfelügyeleti hatóságtól (bizonyítványt sem kell kiállítani az 56 §. szerint), de lesz épp elég dolguk pl. az egyszerű bejelentés kapcsán.

Elnézést, egy kicsit hosszú lett, további kérdés még a műemlékekkel kapcsolatos eljárások!

Üdvözlettel: Németh László

Vissza