Ezen az oldalon a tagjainknak, a nyilvántartottaknak kiküldött fontosabb elektronikus hírlevelek (e-mail) találhatóak időrendi sorrendben.

2017-03-30 (egyszerű bejelentés 300 m2 felett)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

2017. március 28-án, a Magyar Közlöny 2017. évi 45. számában kihirdették az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXIV. törvényt. Ennek értelmében 2017. április 27-től a 300 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű egylakásos lakóépületek, természetes személy építtető esetén, saját használatra egyszerű bejelentéssel építhetőek.
Ezen épületekre építési engedély a hatálybalépést követően nem kérhető, csak egyszerű bejelentéssel lehet az építési tevékenységet megkezdeni.
Érdemes tehát végiggondolni, ha valakinek van ilyen munkája, megvárja-e az egyszerű bejelentést, vagy gyorsan építési engedélyt kér. További információ, hogy várhatóan a MÉK Küldöttgyűlése 2017. május 12-én fogadja el azt a szabályzatot, mely a kiviteli tervek építészeti dokumentációjának tartalmára vonatkozik. Addig "szabad" döntése van az építész tervezőnek - függetlenül minden ajánlástól -, hogy milyen tartalmú kiviteli tervet készít.
Mellékletben a Magyar Közlöny vonatkozó része.
Attachments:
Letöltés (2017_XXIV_tv.pdf)2017. évi XXIV. törvény
30 Kb

2017-01-15 (szabályzat kiviteli tervre)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A 2017-01-01-től hatályos 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (az építőipari kivitelezési tevékenységről) 1. melléklet szerint: (A kivitelezési dokumentáció tartalma)

7.    A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.
Korábban már jeleztem, hogy "Ilyen szabályzatról én még nem tudok". Ez a MÉK-re vonatkozik, hiszen a Magyar Mérnöki Kamarának van ilyen szabályzata, melyet a mellékletben, illetve a honlapjukon itt megtaláltok: http://mmk.hu/tudastar/szabalyzatok
Ebben megismerhetitek pl. a geotechnikai kategóriákat (I. kötet 23. o.) is, mely az egyszerű bejelentésnél, a tartószerkezeti tervek szükségességénél egy szempont.
Tehát a szakági kiviteli tervekre vonatkozóan az MMK szabályzata szerint a munkarészek meghatározhatóak!

Van dolga a MÉK-nek, mert (nagyon) le vagyunk maradva!

Üdvözlettel: Németh László


2017-01-14 (örökségvédelem)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet (a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról) 2017-01-01-ig volt hatályban, helyette 2017-01-02-től a 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról) szabályozza a régészettel, műemlékvédelemmel kapcsolatos kérdéseket.
Felhívom a figyelmeteket arra, hogy műemléki környezetben egyszerű bejelentéses és " hagyományos" építési engedélyezési eljárás esetén is külön örökségvédelmi bejelentést is kell tenni a területileg illetékes örökségvédelmi hivatalnál!

Üdvözlettel: Németh László


2017-01-05 (jogászkodjunk)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Higgyétek le nem azért írok ilyen sűrűn, és hosszan leveleket, hogy ne olvassátok el. Ezt kötelességemnek érzem, akkor vagyok nyugodt, ha valamilyen fontos információt meg tudok Veletek osztani.
Most két témában szeretném a jogszabályi változások miatt felhívni a figyelmeteket, illetve értelmezni a kialakult helyzetet:

  • Mindig és kérdés volt korábban (a hagyományos engedélyezési eljárásoknál), hogy szükséges-e szakági tervezőket bevonni a tervezési folyamatokba. A 266/2013-as Korm. rendeletben (2. rész - Építészeti-műszaki tervezés) az "É" jogosultság alatt 2016.12.31-ig az alábbi szerepelt:A tervezésbe szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (3) bekezdés b) pontja, 22. § (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó esetben.  Ez alapvetően azt jelentette, hogy pl. a gépész műleírást az engedélyezési tervben az építész elkészíthette, amennyiben az építménybe 30 kW-nál nem nagyobb hőtermelő berendezés került beépítésre. 
Véleményem szerint hibás volt 2016-ban az az állásfoglalás, hogy a 191/2009-es rendelet 22. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén az egyszerű bejelentéshez sem kellett szakági tervezőt igénybe venni. Az egyszerű bejelentés alapvetően kiviteli tervdokumentációt igényel, így arra nem vonatkozhat a 22. § érintett része, mert az a "hagyományos" esetekben szabályozta, hogy az engedélyezési terv után milyen tartalmú kiviteli terv szükséges. (Egyébként meg a Magyar Mérnöki Kamarának mi érdeke fűződne ahhoz, hogy olyan Szabályzatot hozzon, melyben "kizárja" tagjait a munkából?)
Erre adna választ a 266/2013-as Korm. rendelet vonatkozó, 2017.01.01-től hatályos része: A tervezésbe – beleértve az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység tervezését is – szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (1) bekezdés b) pont ba)–bf) alpontjában, 22. § (3) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó esetben.
A 2017.01.01-től hatályos 191/2009-es rendelet 22. § (3) bekezdés c)–d) pontja szerint pedig: (3) A kivitelezési dokumentációnak minden esetben része
c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció,
d) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.
A hivatkozott részben méret, jellemző nincs!!!! 

Szerintem abba az irányba kellene menni, hogy "mindenki maradjon a kaptafájánál", minden kiviteli tervhez (anélkül már nehéz építkezni) szükséges az érintett szakági tervezők bevonása!

  • A hatályos 312/2012-es Korm. rendelet szerint:

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek:

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

OTÉK szerint:

Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.

Értelmezésem szerint ebbe belefér pl. az is, ha egy erkélyt építek egy meglévő házhoz. (?)

Üdvözlettel: Németh László


2017-01-03 (rendeletváltozások)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A múlt év végén nyakunkba ömlesztettrendeletváltozások sok tekintetben átírják az eddig megszokott tervezési, dokumentálási folyamatokat. Mint ahogyan azt jeleztem, érdemes letölteni - legutóbb elküldtem én is egy-két hatályos rendeletet - , s átolvasni többször is a változtatásokat, mert a sorok között lehetnek korábban megszokott előírások, csak máshol kell keresni őket. Kaptam egy észrevételt arról, hogy pl a 312/2012 rendelet építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmi követelményeinél (8. sz. melléklet) írtam, hogy nincsenek "számítások, kimutatások" , azonban ezek tartalmi részei lehet, hogy beépültek, pl. a műszaki leírások tartalmi követelményeihez. (épületmagasság, beépítettség, stb. - bár ezek megfogalmazása sem egyértelmű, pl. 8. melléklet I. fejezet 1.1.2. pont)

Mellékelem még az Építési Törvény hatályos szövegét, ebben alapvetően az egyszerű bejelentésre vonatkozó változások vannak, miszerint most már a lakóház bővítésére is egyszerű bejelentés kell 300 m2-ig. Felhívnám még a figyelmet a 13. § (2) változására, miszerint a HÉSZ rendeltetésre vonatkozó előírását is alkalmazni kell. Pl. Az 51 %-ban lakófunkcióval rendelkező épület is lakóépületnek tekintendő, s elvileg pl. egy autószerelő műhellyel, vagy vendéglátó egységgel is egybe lehetett építeni. Ezeket a funkciókat viszont egyes HÉSZ-ek tilthatják, így a jövőben ez nem lehetséges.

A 191/2009 rendelet 1. sz. melléklet I. részének módosítása szerint:

7. A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.

Ilyen szabályzatról én még nem tudok, miként a már korábban hatályos rendeletben az I/1-benszereplő szabályzatról sem. A MÉK honlapjáról egy "Útmutató" tölthető le, mely a 312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 8. sz. melléklet II. rész 8. pontjában való utalásra "válasz":
http://www.mek.hu/index.php?link=Magyar_Epitesz_Kamara_Utmutatoja_az_epiteszeti_muszaki_dokumentacio_tartalmi_es_formai_kovetelmenyeirol

Az útmutató szabályzatnak "indult", de emlékeim szerint  a küldöttgyűlés csak "útmutatónak" fogadta el, mivel számtalan kérdőjel van benne. Pl. nem kellett volna az akkor hatályos (ma már nem) rendelet szövegét beilleszteni, mert a szabályzatnak nem arról kellene szólnia. Található még egy "mintaterv" a MÉK honlapján, ajánlásként.
Van bőven feladata a jövőben a MÉK-nek, egyelőre a felelős tervezőnek kell eldöntenie, hogy milyen munkarészeket készít a kiviteli tervben.
A 191/2009 rendelet módosításából még kiemelném a 9. § tervezőre vonatkozó változásait, törölték a 4-7 bekezdést, mely így szólt:

(4) A tervező a jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít.
(5) A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként műszaki leírást készít, amely tartalmazza
a) a tervezett építési tevékenység
aa) helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást,
ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit,
b) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését,
c) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését,
d) annak kinyilvánítását, hogy
da) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint az eseti hatósági előírásoknak,
db) a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
dc) az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van,
dd)
de) műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély vagy a tudomásulvétel igazolása rendelkezésre áll,
e) a betervezett építési termékek műszaki teljesítményére vonatkozó nyilatkozatot, továbbá
f) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól – a jogszabályok keretein belül – a kivitelezési dokumentáció eltér.
(6) A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a kivitelezési dokumentáció aláíró lapján a névjegyzéki száma feltüntetésével igazolja.
(7) A tervező az Étv. 33. § (1) bekezdésében foglaltak mellett felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért.

2017. február 9-én a Szabadművelődés Házában egy interaktív előadás lesz az alábbi témában, a részletek pontosítása folyamatban:
http://otir.mek.hu/index.php?m=&o=s&f=m&SID=3490

Üdvözlettel. Németh László


2016-12-30 (rendeletmódosítások)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

2016. sem múlik el úgy, hogy az év végén ne kapjunk újabb rendelet módosításokat, melyek 2017. elején már hatályba is lépnek.
A Magyar közlöny 2016. évi 218. számában (mellékletben) kihirdették a Kormány 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletét egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról. (közlönyből kivágva a mellékletben)

Több rendelet újabb módosításával találkozunk, melyek közül az alábbiakat emelném ki (A teljesség igénye nélkül, egynapos tanulmányozás után, várva az észrevételeket, pontosításokat):
  • Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása:
Több változást, pontosítást tartalmaz a módosítás, pl. A tervező a tervezői művezetési feladatokat építési műszaki ellenőrként is elláthatja, ha arra jogosultsággal rendelkezik.”; A 22.§ (1) b) pontjában pontosítva lesz, hogy mely építési tevékenységekhez kell még kiviteli tervdokumentáció (az eddig ismertekhez képest). A 22. § (2)-(3) bekezdése is változik, így most már kimondhatjuk, hogy majd minden esetben kiviteli tervdokumentáció szükséges, megszűnt a (3) bekezdésben lévő felsorolás, mely szerint bizonyos esetekben elegendő volt az engedélyezési terv is! A 22. § (3) bekezdése így módosul:

(3) A kivitelezési dokumentációnak minden esetben része
a) a kivitelező által készített a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségű
aa) a tervezői koordinátor által ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi terv,

ab) az egyesített közmű (genplan) terv, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázistervek,
b) a tervezési programban megnevezett üzemeléstechnológiai terv,
c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció,
d) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.”
A 22. § (4)-(5) bekezdése hatályát veszti!
  • Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása:
22. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén minden esetben módosított építési engedélyt kell kérni, ha
a tervezett módosítás a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét érinti.”

Kiemelném az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek újabb meghatározását!(mellékletben)
Általános esetben kiemelhetjük, hogy most már nem szempont a teherhordó szerkezet megváltoztatása, stb... kivéve a zártsorú és ikres beépítéseket! Tehát pl. szabadonálló lakóháznál a homlokzatot meg lehet változtatni a teherhordó szerkezet érintettsége esetén is. (Vigyázat, településképi bejelentés viszont szükséges lehet)
Nem emberi tartózkodású építmények (emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni, amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát- OTSZ!) most már 100 m3-ig, max. 4,5 m gerincmagassággal engedély nélkül építhetők. (Hajrá dupla garázsok!)
Korlátlanul építhető magánhasználatú fürdőmedence, felvonulási építmény, támfalat 1,5 m-ig lehet engedély nélkül építeni.

A 8. melléklet I. pontja  (I. Az építészeti-műszaki dokumentáció elemei a tervezés tárgyától függően) is jelentősen megváltozik!(mellékletben)
Változik az építészeti, szakági műszaki leírások tartalmi követelménye! Kimutatások, számítások nincsenek. Értelmezésem szerint geotechnikai jelentés minden esetben kell a rendeletben meghatározottak szerint!
  • A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása:
Beemelték az Építési Törvény szerinti 300 m2 alatti bővítéseket is. Értelmezésem szerint ha az egyszerű bejelentéssel elkezdett építkezés módosítása során a 300 m2-t meghaladja az építkezés (Ezt a kérdést dr. Jámbor Attilának is feltettem), a folytatáshoz fennmaradási (és továbbépítési) engedélyt kell kérni. (Gondolom büntetés nélkül)
Az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kérelemre az építésfelügyeleti hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba. (Ezt több fórumon is javasoltuk)
A felelősségbiztosítási szerződést a 2017. január 1-jén már fennálló tervezési vagy kivitelezési szerződés esetén
a) tervező esetében akkor kell megkötni, ha az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésére 2017. február 1-jét követően kerül sor,
b) fővállalkozó kivitelező esetében akkor kell megkötni, ha az elektronikus építési főnapló megnyitására 2017. február 16-át követően kerül sor.
(A nem régen kihirdetett 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendeletben a februári határidők még fordítva voltak!)
Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon, a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével, eseti bejegyzéssel egyidejűleg kell megtenni, ha a változás
a) az épület alaprajzi méretét,
b) az épület beépítési magasságát,
c) a lakások, önálló rendeltetési egységek számát vagy
d) az épület telken belüli elhelyezkedését
érinti.”

Üdvözlettel: Németh László

Partnereink

Társkamarák

©2012 | Fejér Megyei Építészek Kamarája