Ezen az oldalon a tagjainknak, a nyilvántartottaknak kiküldött fontosabb elektronikus hírlevelek (e-mail) találhatóak időrendi sorrendben.

2016-12-16 (felelősségbiztosítás)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Gondolom már ismert előttetek, hogy a 2017. január 01-től hatályos 353/2016-os Korm. rendelet (mellékletben) szerint az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek tervezését és kivitelezését kötelező felelősségbiztosítással lehet csak végezni.
A rendelet több, a szakmánkat érintő Korm. rendeletet módosít (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet; 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet) a felelősségbiztosításra vonatkozóan.
A kötelező felelősségbiztosítás meglétéről a tervezési szerződésben tervezőnek nyilatkoznia kell akkor, ha
  • a tervezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték és
  • az e tervezési szerződés alapján végzett tervezési tevékenység elektronikus építési naplójának készenlétbe
    helyezésére 2017. február 16-át követően kerül sor.
Nem csak nyilatkozni kell a biztosítás meglétéről, hanem szükséges a biztosító neve, igazolása, a kötvény száma is!
A tervezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt:
  • a tervező és alvállalkozója által a tervezési tevékenységgel,
  • a tervező, vagy az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott másik tervező által végzett tervezői művezetéssel okozott károkra.
A rendelet szerint az alábbi esetben a legkisebb a tervezőt terhelő biztosítási díj:
"50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 2 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 6 millió forintig,"

Üdvözlettel: Németh László

2016-12-08 (értékvédelem)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A Magyar Közlöny 2016. évi 191. számában megjelent az egyes kormányrendeleteknek a településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet.
Mellékletben a közlöny vonatkozó része. Valószínűsíthetően ez kihat majd az egyszerű bejelentésekre is, hiszen az 1997. évi LXXVIII. törvény (az épített környezet alakításáról és védelméről)
13. § szerint
(2) A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott lakóépület létesítésekor a helyi építési szabályzatban meghatározott.....
c) országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, – településképi rendelet hiányában – a településképi védelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket, védőterületet, védőtávolságot
kell figyelembe venni.


Figyelem! Ilyen rendelkezések egyes HÉSZ-ekben már találhatóak, pl. fehérvári HÉSZ 83.§.

Üdvözlettel: Németh László


2016-11-17 (20 éves a kamara, kötelező továbbképzés)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Az alábbiakra szeretném felhívni a figyelmeteket:

  • 2017. március 14-én lesz 20 éve, hogy mint köztestületet, a Fejér Megyei Építészek Kamaráját nyilvántartásba vették. Ezen alkalomból szeretnénk egy kb. 100 oldalas kiadványt (21 cm x 21 cm -es könyv, címe pl. "Építészek Fejérben 1997-2017" - kb. 500 példányban) megjelentetni, melyben történeti áttekintésen, megemlékezéseken túl helyet szeretnénk adni egy rövid bemutatkozásra mindazoknak, akik e 20 év alatt aktív tagjai voltak, vagy jelenleg is aktív tagjai kamaránknak. Kétoldalas anyagra gondoltunk önarcképpel, rövid bemutatkozással, referenciaképekkel. Gondolom többeknek már rendelkezésére áll egy portfólió, melyet leporolva el tud majd küldeni nekünk. Természetesen segíthetünk az anyag összeállításában legyen szó akár épületek fotózásáról is. A könyvet a megyei önkormányzatokhoz is eljuttatnánk, mely egyfajta reklámot is jelentene.
  • Arra kérnélek Benneteket, hogy még ebben a hónapban egyelőre csak jelezzetek vissza az Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre, hogy szeretnétek-e bekerülni e kiadványba!  2016. december elején lezárjuk az előzetes jelentkezéseket, a konkrét anyagot majd 2017 január végéig kérjük megküldeni.
    A honlapunkat is készítő szakemberrel gondoltuk a könyv arculatát megterveztetni, ehhez is szükségünk van az előzetes jelentkezésre.
    Elnökségünk lektorálásával egyes bemutatkozások az "Építész Közlöny-Műhely"-ben is megjelennek majd.

Várom a visszajelzéseket, és az ötleteket! 

  • 2017. szeptemberében a MÉK -kel történő megállapodásnak megfelelően kötelező tantermi továbbképzést fogunk tartani Székesfehérváron. A kötelező továbbképzést az 5 éves szakmagyakorlási jogosultsági idő alatt egy alkalommal kell teljesíteni, 2018-ban sok tagtársunknak kell megújítani jogosultságát. Kérlek Benneteket, nézzétek meg, hogy szükségetek van-e a kötelező továbbképzésre, mely akkor előreláthatólag jövő szeptemberben Székesfehérváron is teljesíthető.

Továbbra is hatályban van a 6/2015. (05.14.) FÉK Elnökségi határozat a kötelező továbbképzés részvételi díjának támogatásáról: http://fejermek.hu/attachments/article/666/6_eln%C3%B6ks%C3%A9gi.pdf  , így természetesen a kötelező továbbképzés más időben, más helyszínen is teljesíthető a határozat szerinti kedvezménnyel.

Üdvözlettel: Németh László

2016-10-24 (régészeti lelőhely - tervezési program)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

2016. október 14 - től több, az örökségvédelemmel kapcsolatos jogszabály változott. Elsősorban a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről - lásd mellékletben) változására szeretném felhívni a figyelmeteket.
A rendelet a 16. § - ban a tervezési szerződés kötelező mellékletét, a tervezési programot részletesen szabályozza, s október 14-től új pontokkal bővült, mely pl.:
p) a helyszínen fennálló régészeti érintettség vagy védelem tényét a közhiteles örökségvédelmi nyilvántartástól lekért adatok alapján.

Ezek szerint a tervezési programban ki kell térni minden tervezési szerződés mellékletében (pl. a "hagyományos" építési engedélyezési eljárás, egyszerű bejelentési eljárás esetén) a tervezési területet (telket) érintő régészeti érintettségre közhiteles örökségvédelmi nyilvántartás alapján.
Fokozottan figyeljetek erre az egyszerű bejelentési eljárásoknál, mert a tervezőé a felelősség, amennyiben nem hívja fel az építtető figyelmét a fenti érintettségre.
A hatályos Építési Törvény (1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről) 13. § c) szerint:  országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, – településképi rendelet hiányában – a településképi védelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket, védőterületet, védőtávolságot kell figyelembe venni.

Amennyibena tárgyi telek nyilvántartott régészeti lelőhely, úgy a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet (a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról) 4. § (1) szerint:  A nyilvántartott régészeti lelőhelyen állapotromlással járó tevékenység csak a Kötv. és e rendelet alapján, valamint az e rendeletben meghatározott engedéllyel végezhető.

A nyilvántartott régészeti lelőhellyel kapcsolatban közhiteles információt a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ ad ki.
Előzetes információt az Országos Építésügyi Nyilvántartás alábbi oldalán lehet elérni:

https://oroksegvedelem.e-epites.hu/index.php?hrsz=18355&telepules=1482&results=25

Érdemes itt "kezdeni" a tervezést, mert alapinformációt kaptok, mely a szabályozási tervlapon, pl. a székesfehérvári HÉSZ egyes szabályozási tervlapjain - a HÉSZ szöveggel ellentétben - sok esetben nem található!

Üdvözlettel: Németh László


2016-10-07 (tervezői művezetés)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A max. 300 m2 összes hasznos alapterületű lakóépületek egyszerű bejelentéssel végzett építési tevékenysége során a hatályos 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet kötelező tervezői művezetést ír elő min. 6 alkalomra.

3. § (1) Az építtető és az építész tervező a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti. A tervezői művezető – a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint – az építési folyamatot a helyszínen legalább hat alkalommal figyelemmel kíséri és az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést tesz.

Többen kérdezték már, hogy a min. 6 alkalombaa szakági tervezők művezetése is beleértendő? A válasz igen!
Azonban az idézett rendeletből az olvasható ki, hogy az építtető és az építész tervező szerződik a tervezői művezetés feltételeiről. Vagyis véleményem szerint a szerződésben arról is kell rendelkezni, hogy szükséges-e szakági tervezői művezetés!
A tervezői művezetés "intézménye" az építész kamara javaslatára került a tárgyi kormányrendeletbe, így alapvetően az építész tervező kapott jogi lehetőséget arra, hogy az általa megálmodott épület építészeti megjelenését "ne rontsa el" a kivitelezés. Más felelősséget jelent a felelős műszaki vezetéshez, illetve műszaki ellenőrzéshez képest.
Tehát az építész tervezőnek kell véleményem szerint eldöntenie, hogy az építtetővel kötendő tervezői művezetői szerződésben a szakági tervezőket, mint alvállalkozókat bevonja-e. A tervezett épület "bonyolultságát" figyelembe véve kell dönteni, hiszen egy földszintes, 50 m2-es lakásnál lehet, hogy elegendő az építész tervezői művezetés min. 6 alkalommal.
A MÉK kapcsolódó szabályzata 5.1 c) szerint: Tervező minimum 6 tervezői művezetési alkalom ellátására köt szerződést. A minimum 6 alkalomba beleszámítanak a szakági tervezők művezetési alkalmai is, ha a szakági tervezői művezetők a megbízásukat a tervező alvállalkozóiként látják el.

Természetesen a tervező más, tervezési jogosultsággal rendelkező személyt is megnevezhet az építtetővel kötendő szerződésben, aki a tervezői művezetési feladatokat ellátja.

Várom az észrevételeket!

Üdvözlettel: Németh László

2016-08-25 (hasznos alapterület)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Az egyszerű bejelentéhez kötött építési tevékenységeket az Építési Törvény (1997. évi LXXVIII. törvény) 33/A § (1) határozza meg: "A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén..."
Az összes hasznos alapterület fogalmát az OTÉK szabályozza: "az összes építményszint hasznos alapterülete"
További fogalommeghatározások OTÉK szerint:

  • Építményszint: az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.
  • Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.
  • Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

Felelősségteljes feladat meghatározni egy tervezett épület összes hasznos alapterületét, mert a 300 négyzetméter olyan határ, mely alatt egyszerű bejelentési, mely fölött építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Gondolom mindenki előtt tiszta, hogy mi történik akkor, ha pl. a fedett terasz alapterületét valaki nem számolja bele az összes hasznos alapterületbe, és azzal túllépi egy bejelentéssel elkezdett építkezés a 300 négyzetméteres határt! Ekkor minden felelősség a tervezőé, s fennmaradási eljárást kell lefolytatni építési engedély nélkül elkezdett építési tevékenység miatt.

Ezért ajánlom figyelmetekbe az ÁFA törvényhez kapcsolódó NAV állásfoglalást az összes építményszint hasznos alapterületének meghatározására, mert szerintem nekünk ezt kell figyelembe vennünk egyéb, pl az epitesijog.hu - n található meghatározással szemben pl. a fedett terasz esetére.
(Véleményem szerint helytelen az epitesijog.hu szerinti: - ha fedett és csak egy oldalról határolja falszerkezet, akkor nem számít bele (részben sem körülzárt), - ha fedett és két oldalról határolt legalább, akkor beleszámít)

A NAV állásfoglalása itt található: http://nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Az_osszes_hasznos_ala20160818.html

Idézet az állásfoglalásból: "Mivel a felsorolt tartózkodó tereket (terasz, erkély, tornác, loggia) részben vagy egészben épületszerkezet fogja közre (például korlát, mellvéd vagy épület falszakasza), ezért ezen terek azon hasznos alapterületét is figyelembe kell venni az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter."

Tehát véleményem szerint pl. egy nappalihoz, étkezőhöz kapcsolódó fedett terasz, melyet csak egy oldalról határol falszerkezet, beleszámítandó az összes hasznos alapterületbe!
Legyetek figyelmesek!

2016. szeptember 01-től lesz hatályos az a rendelkezés az Építési Törvényben (32.§ (6) A 33/A. § szerinti lakóépületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezői tevékenység végzéséhez kormányrendelet felelősségbiztosítást írhat elő.), mely az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos kötelező felelősségbiztosítást szabályozza. A szeptember 01. a kormányra nézve jelent betartandó időpontot, nem nekünk kell szeptember 01-től kötelező biztosítással rendelkeznünk az egyszerű bejelentési esetekben. (sajnos vannak ilyen hírek)
Kamaránk egyeztetést folytat több biztosítóval is, hogy a kormányrendelet hatályba lépését követően tagjainknak milyen anyagi segítséget tudunk nyújtani a kötelező felelősségbiztosításhoz. Addig türelem!

Üdvözlettel: Németh László

Partnereink

Társkamarák

©2012 | Fejér Megyei Építészek Kamarája