2019-02-13 (rendeletváltozások)

• 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről. Több pontosítást tartalmaz a módosítás (piros szegéllyel).
• 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről. A pontosítások mellett az egyszerű bejelentéssel megvalósult lakóépület hatósági bizonyítványának kiállítását bővebben szabályozza a rendelet.
• 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról. Szintén több pontosítást tartalmaz a módosítás, mint pl. a 22. §-ban az építési engedélytől eltérő kivitelezést. Az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek (1. sz. melléklet) esetében megtudjuk, hogy a gomba nem növény (16. pont), fontosabb változás, hogy a közforgalom elől elzárt, telken belüli út, parkoló engedély nélkül építhető.
• A 2019-03-15-től hatályos 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény) szerint:

60/H. Azon épületeknél, amelyek használatát az építésügyi hatóság e rendelkezés hatálybalépése előtt engedélyezte vagy tudomásul vette, e törvény erejénél fogva
a) a helyi építési szabályzatnak – a fővárosban a 14/A. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti településrendezési eszközöknek – a tetőtér-beépítést tiltó előírását nem kell alkalmazni,
b) a helyi építési szabályzatban – a fővárosban a 14/A. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti településrendezési eszközökben – meghatározott szintterületi értékbe a tetőtér-beépítés nem számít bele,
c) a tetőtér-beépítéshez kapcsolódó, a tűzvédelmi előírások teljesítését szolgáló építmények és a felvonó az építési telek beépítettségének megengedett legnagyobb mértékébe és a zöldfelület megengedett legkisebb mértékébe nem számít bele,
d) a tetőtér-beépítésből eredő többlet gépjármű elhelyezése a tetőtér-beépítéssel érintett épület telekhatárától mért legfeljebb 1000 m-en belül más telken, parkolóban, parkolóházban vagy a közterület közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával is biztosítható, továbbá a helyi önkormányzat parkolást szabályozó rendelete a parkolóhely pénzbeli megváltásának lehetőségét nem tilthatja meg,
e) a területfelhasználási egységre vagy építési övezetre a helyi építési szabályzatban – a fővárosban a 14/A. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti településrendezési eszközökben – megállapított maximális lakásszámba a tetőtér-beépítéssel létrejött lakás nem számít bele, és
f) a tetőtér-beépítésekre és az épület belső udvarának lefedésére vonatkozóan e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet további előírásokat állapíthat meg, amelyeknél szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat – a fővárosban a kerületi építési szabályzat – nem állapíthat meg.

Tehát, akinek tetőtérbeépítéssel kapcsolatos tervezési feladatát a hatályos HÉSZ a fentiek értelmében korlátozza, várjon 2019. március 15-ig!

Üdvözlettel: Németh László

2019-01-29 (díjak, kedvezmény)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

• A MÉK 2018. november 30-i Küldöttgyűlése a 2019. évi kamarai tagdíjat 60.000,- Ft-ban (2018-ban 50.000), a névjegyzéki nyilvántartási díjat 30.000,- Ft-ban (2018-ban 15.000) határozta meg. Elnökségi ülésünkön úgy döntöttünk, hogy idén is élünk a kedvezményadás lehetőségével, mely kedvezményt elvileg a kötelező felelősségbiztosítás díjához való hozzájárulásként adunk. (Nem kell ezt igazolnotok!)

• A korábbi éveknek megfelelően döntöttünk továbbá a kötelező továbbképzéshez való hozzájárulás mértékéről. Eszerint az 5 éves továbbképzési időszak alatt 1 alkalommal kamaránk 100 %-ban átvállalja tagjainak a kötelező továbbképzés díját, mely 2019-ben 10.000,- Ft + ÁFA. A névjegyzéki nyilvántartottak kötelező továbbképzési díjának 50 %-át vállalja át kamaránk. A szüneteltetők, 70 év felettiek továbbképzési díjáról egyedi kérelemre elnökségünk dönt. Határozat ( a 3. pontban szereplő "nyugdíjasok" alatt a 70 év felettiek értendők): http://fejermek.hu/attachments/article/1111/3_2019.pdf

2019-01-05 (Építési Törvény változása)

• A "Fogalommeghatározásokhoz" bekerült: 42. Építésügyi műszaki irányelv: jogszabály vagy európai vagy nemzeti szabvány által nem vagy nem teljeskörűen szabályozott területen, ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára, széles körű szakmai összefogással és állami felügyelet mellett létrehozott, magyar nyelven kiadott, mindenki számára hozzáférhető műszaki előírás.
• "Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények" további bekezdéssel egészült ki: 31. § (8) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat építésügyi műszaki irányelvre. Az adott jogszabály vonatkozó követelményei teljesülnek, ha a hivatkozott építésügyi műszaki irányelvben meghatározottakkal azonos vagy kedvezőbb megoldások készülnek.
• Az "Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet" pontosították: 33/A. § (2) A természetes személy építtető egyszerű bejelentéssel bejelenti a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési, valamint az ehhez szükséges tereprendezési, támfalépítési tevékenységet, ha azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz.
  (3) A természetes személy építtető – műemlék kivételével – egyszerű bejelentéssel bejelenti a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési, valamint az ehhez szükséges tereprendezési, támfalépítési tevékenységet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi.
  (3a) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában saját lakhatásnak minősül minden olyan eset, amelynek során az építtető a lakóépületet vagy lakást életvitelszerű bentlakás céljából használja.
  Mellékletben a hatályos törvény.

Attachments:

Építési Törvény 2019-01-02-2019-03-14

1247 Kb

2018-12-22 (OTÉK módosítása)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Az OTÉK 2018-12-05-től hatályos, egyes módosításaira szeretném felhívni a figyelmeteket:

• A 32.§ (3) bekezdésének módosított szövege:  A 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű, villamos energiát termelő erőmű – a szélerőmű és a szélerőmű park kivételével – a helyi építési szabályzat rendeltetést, valamint a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét meghatározó előírásaira tekintet nélkül elhelyezhető.

• A "Kerítés" szabályozásáról szóló 44. §-ból törölték az alábbi bekezdés tartalmát: (6) A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását – a helyi sajátosságokra is figyelemmel – a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg.

• További paragrafusok kerültek a rendeletbe (116-117): 116. § Azon épületeknél, amelyek használatát az építésügyi hatóság e rendelkezés hatálybalépése előtt engedélyezte vagy tudomásul vette, az épület vagy az épületben található lakások akadálymentes elérését szolgáló felvonó, rámpa, lejtő és pihenő
  a) az előírt legkisebb elő- és oldalkert méretén belül is elhelyezhető,
  b) nem számít be a telepítési távolság meghatározásánál, és
  c) elhelyezésére tekintettel a telek beépítettsége eltérhet az övezetre előírt legnagyobb beépítettség mértékétől.

Miután épület, épületrész az előírt legkisebb elő- és oldalkert méretén belül nem helyezhető el, illetve a telek legnagyobb beépítettségének meghatározásakor az OTÉK egyértelműen meghatározza, hogy milyen építmények, szerkezetek hagyhatók figyelmen kívül, így sok esetben például egy utólagos, akadálymentesítést szolgáló lift, vagy rámpa megépítése jogszabályi akadályba ütközhetett (pl. épületrészként belógott volna az előkertbe).

Ezen problémakört igyekszik a jogszabályalkotó kezelni azzal, hogy a jelenlegi módosítás során az ilyen jellegű utólagos akadálymentesítések esetében nem kell majd figyelembe venni az elő-, oldalkertre, a telepítési távolság meghatározására vonatkozó előírásokat, illetve a telek legnagyobb beépítettségét az akadálymentesítésre létrehozott épületszerkezet adott esetben jogszerűen növelheti.

A további módosítások alapvetően helyesírási hibákat, ábrákra való hivatkozásokat javít, pontosít.

Mellékletben a hatályos OTÉK. (piros sáv jelzi a módosítást)

Üdvözlettel: Németh László

Attachments:

OTÉK-2018-12-05-től hatályos

1255 Kb

2018-11-29 (jogi telekhatár)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Többször jeleztem már, hogy - egyszerű bejelentésnél is - a kitűzési helyszínrajzot lehetőleg geodétával készítsétek. Ő tudja pontosan bemérni a meglévő telekadatokat, és összehasonlítani a nyilvántartottal. Már a tervezés megkezdése előtt célszerű ezt a bemért állapotot alapul venni, mivel ezzel későbbi, kellemetlen helyzetet lehet elkerülni. (pl. kitűzéskor)
Egyik tagtársunk jelezte, hogy a földhivatali digitális nyilvántartással nem egyezik a valóság, a kerítés nincs a "helyén", s ilyenkor ezt hogyan kell kezelni?
Én azt szoktam javasolni, hogy mind a digitális nyilvántartásnak, mind a helyszíni méreteknek feleljen meg a tervezett épület.
Kezdő koromban jelezte egy építőipari kivitelező, hogy a tervezők szokják meg, ne tervezzenek "nullára", vagyis hagyjunk egy kis tartalékot! Bevallom, ez örök igazság maradt nálam is, ajánlom mindenki figyelmébe!

A földmérésben, telekhatár eltérésben van tűréshatár, az építészetben tudomásom szerint nincs. Ezt a földmérési tűréshatárt szabályozza többek között az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet:

16. § (1) A térképi és természetbeni állapotot a meghatározott térkép-terepazonos pontok alapján azonosnak kell tekinteni, és a terepmunkához a természetbeni állapotot, az irodai feldolgozáshoz a térképi állapotot és a nyilvántartott területi adatokat kell kiinduló adatként elfogadni, ha a természetben állandó módon megjelölt pontok esetén:

7. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Megengedett eltérések a határvonalak jogi és természetbeni állapotának összehasonlítására

A) EOTR földmérési alaptérkép alapú adatbázis

2018-07-26 (Építési Törvény változása)