Ezen az oldalon a tagjainknak, a nyilvántartottaknak kiküldött fontosabb elektronikus hírlevelek (e-mail) találhatóak időrendi sorrendben.

2016-02-10 (OTÉK módosítása)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Ha jól számolom, 2016. március 10-től hatályos az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) módosítása, melyet a 02-09-én kihirdetett 10/2016. (II. 9.) Korm. rendelet tartalmaz:
1. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 42. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkolófelületek árnyékolását biztosító fásítást − helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában − minden megkezdett 6 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával, amely 1 m2 alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók be.”

(2) Az R. 42. §-a a következő (14)–(17) bekezdésekkel egészül ki:
„(14) A (10) bekezdés a) pontjában meghatározott újonnan létesített várakozó- (parkoló) helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- (parkoló) hely után legalább 10 várakozó- (parkoló) hely vonatkozásában elektromos gépjármű töltőállomás kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül.
(15) A meglévő, (10) bekezdés a) pontjában meghatározott minden megkezdett 100 várakozó- (parkoló) helyből legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni
a) 1500 m2 nettó árusítóteret meghaladó árusítótér felett 2019. január 1-jéig,
b) 300–1500 m2 közötti nettó árusítótér esetében
ba) ha az 50 000 lakosnál nagyobb településen található 2019. január 1-jéig,
bb) 20 001–50 000 lakosú településen 2020. január 1-jéig,
bc) 20 000 lakosnál kisebb településen 2026. január 1-jéig.
(16) Az ellenérték fejében várakozó- (parkoló) hely értékesítésére szolgáló építmények létesítése esetén a várakozó- (parkoló) helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- (parkoló) hely után legalább 10 várakozó- (parkoló) hely vonatkozásában elektromos gépjármű töltőállomás kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül.
(17) Az ellenérték fejében várakozó- (parkoló) hely értékesítését szolgáló, meglévő építmények esetén minden megkezdett 100 várakozó- (parkoló) helyből 2017. január 1-jéig legalább egyet, 2019. január 1-jéig legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni.”

Mellékletben a módosítást tartalmazó Magyar Közlöny.

Üdvözlettel: Németh László

Attachments:
Letöltés (MK16015.pdf)Magyar Közlöny 2016/15
1084 Kb

2016-02-09 (456/2015 Korm. rendelet)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Korábbi hírlevelemben jeleztem, hogy napirenden van a tárgyi rendelet módosítása, melyet az elmúlt héten tárgyalt a kormány. Mi is csak a híradásokból értesülünk (a MÉK sem kap semmilyen információt, előterjesztést), miszerint (Lázár János miniszter sajtótájékoztatóján elhangzott):

  • "...a kormány kész bevezetni a kötelező tervezői művezetést, amely azt jelenti, hogy az építkezés közben a tervezőnek hat alkalommal kell ellenőriznie az építkezést, ezért maximum 180 ezer forint díjat kérhet. Az építész és munkatársai a kivitelezés minőségéért, a tervek betartásáért felelősséggel tartozik..."
  • "...továbbra sem kell építési engedély, a tervezőnek bejelentési kötelezettsége van. Összevonják az engedélyes és a kiviteli tervet, ebből lesz az egyszerűsített kiviteli terv.
    A megbízó szerződik az építésszel, akinek egy egyszerűsített kiviteli tervet kell készítenie, azt be kell jelentenie az önkormányzatnál, majd a tudomásulvétel után az építkezés megkezdődhet..."

A fenti bejelentések után további "kérdőjelek" maradtak, melyek rendeletben történő pontosítása még várat magára.
Ajánlom figyelmetekbe a 2016. március 10-i továbbképzést, melyen valószínűleg már többet tudunk:

http://fejermek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=780:szakszeru-es-jogszeru-tervezes-2016&catid=9&Itemid=107

2013. augusztus 01-jét követően a szakmai kamarák hatáskörébe tartozó, szakmagyakorlási tevékenységet folytató cégek külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén, kamarai névjegyzékbe vétel mellett kezdhetik meg és folytathatják tevékenységüket.
Az ezzel kapcsolatos felhívás a MÉK honlapján található:

http://mek.hu/index.php?link=Felhivas_a_Magyar_Epitesz_Kamara_valamennyi_
szakmagyakorloja_szamara

Üdvözlettel: Németh László


2016-01-29 (456/2015 Korm. rendelet)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Gondolom többen vagytok úgy, hogy jelen jogszabályi környezetben, melyet a 2016. január 01-től hatályos rendelkezések alakítottak, kicsit tanácstalanok vagytok.
A 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban több kérdés felmerült már, és fel fog merülni, melyekre keressük a választ, keressük a jogi környezetben a helyünket.
Sokat gondolkodtam én is, hogy valami segítséget adjunk-e a tárgyi jogszabályok értelmezésében, de annyi nyitott kérdés van, hogy jelen helyzetben állást foglalni szerintem több, mint bátorság.
Egy biztos, a jövőben sokkal jobban oda kell figyelni a munkánkat meghatározó jogszabályokra - még hogy ne jogászkodjon az építész (B.V.) -, legfőbb dokumentum lesz a szerződés, minden munkafázisban! Erre nagyon ügyeljetek! Véleményem szerint típus szerződés nincs ebben a világban, minden munkára sajátos szerződéseket kell kötni!
Mindent rögzíteni kell (a tervezési programot is), mit miért adtok, mit mire szabad felhasználni, stb...

A mai napon részt vettem a Területi Elnökök Testületi ülésén a MÉK-nél. Az ülésen részt vett Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára is.
Tájékoztatást kaptunk arról, hogy jövő héten szerdán tárgyalja a kormány a tárgyi rendelet módosítását.
Várható, hogy a településképi véleményezés beépül a bejelentési eljárásba, egyszerűsített kiviteli tervet (építési tervet) kell majd a bejelentési dokumentáción kívül készíteni.

A honlapunkra feltettem a véleményem szerint hasznos információkat jelentő forrásokat:
http://fejermek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=777:kerdesek-es-valaszok-a-456-2015-os-kormanyrendelet-gyakorlati-alkalmazasaval-kapcsolatban&catid=8&Itemid=101
Ajánlom mindenkinek a figyelmébe a "Magyarul Balóval" háttérműsort. Én Gémesi György véleményével értek egyet, miszerint egy alapjaiban elhibázott rendeletet nem lehet módosítgatni, hanem vissza kell vonni!


Szép hétvégét!

Üdvözlettel: Németh László


2016-01-06 (tagdíj, kedvezmények)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A 2016. évi tagdíjjal kapcsolatosan az alábbiakra szeretném felhívni a figyelmeteket:

  • A 2015. novemberi 27-i MÉK Küldöttgyűlés - változatlanul - 50.000,- Ft-ban határozta meg a 2016. évi tagdíjat, melyet alapszabályunk értelmében két részletben, május 20-ig, illetve október 20-ig kell megfizetni.
  • A kettős kamarai tagoknak 2016. január 15-ig kell nyilatkozniuk kettős kamarai tagságukról, mely esetben a tagdíj 70 %-át fizetik.
  • MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzata szerint az a nyugdíjas, aki tárgyév január 15-ig nyilatkozatot tesz, hogy a tárgyévet megelőző évben kamarai tagsághoz kötött tevékenységet nem végzett, az a tagdíj 30%-át (ezer forintra kerekítve) fizeti tagdíjként.

Kedves 70. életévet betöltött tagjaink!

A MÉK Küldöttgyűlése módosította a MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzatát, miszerint a korábbi önkéntes tagdíjfizetést eltörölte. Ennek okai sajnos egyes budapesti visszaélésekre vezethető vissza, így a döntést mi nem tudtuk befolyásolni.
Múlt év végén kiküldtünk egy nyilatkozatot, miszerint döntenetek kell a továbbiakban a jogviszonyok (tagsági, szakmagyakorlási) fenntartásáról, mivel a MÉK részesedés januári meghatározásához erre szükség van.
A következő elnökségi ülésen elő fogom terjeszteni, hogy kamaránk gyakoroljon méltányosságot, s aki fenntartja jogviszonyát, nem kéri a szüneteltetést, annak ne kelljen a teljes tagdíjat fizetni, hanem csak annak 30 %-át. (Jelenleg 15.000,- Ft)
Meg fogjuk találni annak is a lehetőségét, hogy ez bekerüljön a MÉK Pénzügyi és gazdálkodási szabályzatába.
A MÉK Szakmai továbbképzési szabályzata szerint akinek a 70. életévének betöltése után jár le a továbbképzési időszaka, annak ebben és az ezt követő továbbképzési időszakokban legalább 5 továbbképzési pont megszerzését kell igazolnia, a további 15 továbbképzési pont megszerzése önkéntes.

Egy jogszabályi változásra szeretném még felhívni a figyelmeteket:
A 2004. évi CXL.törvény (Ket) 32. § (3) bekezdését hatályon kívül helyezték, az eljárás nem függeszthető fel január 01-től az ügyfél kérelmére.
(Pl. ha a hiánypótlást most már 10 nap alatt nem tudjuk teljesíteni, akkor az ügyfél nem kérheti az eljárás felfüggesztését.)

Idén is kiadják az Ybl Miklós-díjat, melyre jelölést (portfólió-életút-tevékenység és ajánlás) 2016. január 11-én 12:00 óráig kell a MÉK-hez eljuttatni. Az erre vonatkozó anyagot kérem kamaránkhoz eljuttatni, mi továbbítjuk a MÉK-hez.

Üdvözlettel: Németh László


2016-01-05 (jogszabályi változások)

Kedves Kolléganők, Kollégák!  B.Ú.É.K.!

Sajnos ez az év sem úgy kezdődik, hogy az építész ne jogászkodjon. A 2016.01.01-től hatályos új rendeletek, módosítások értelmezése még sok időt el fog rabolni a tényleges munkától.
Az eddigi kutakodásomat szeretném Veletek megosztani:

- A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról:

  • A hiánypótlás határideje 10 napra csökkent a 20-ról, nincs hiánypótlás hiánypótlása. (11.§)
  • A szakhatóság is előírhat egy alkalommal hiánypótlást 10 napos határidővel. (13.§)
  • Az energetikai rendeletek módosítása, az egyszerű bejelentési eljárás bevezetése egyes rendelkezéseket érint
  • Az építési engedély hatályossága kétszer 1 évre meghosszabbítható. (21.§)
  • Az energetikai tanúsítást a használatbavétel előtt el kell készíttetni. (39.§)
  • A nem emberi tartózkodású nettó 50 m3, és 3 m gerincmagasság alatti építmény átalakítása és felújítása is engedély nélkül történhet. (1. melléklet)
  • Az engedélyezési dokumentációhoz szükséges építményérték és energetikai számítás alapjául meghatározták a vonatkozó rendeleteket. (8. melléklet)

- A 1997. évi (építési) LXXVIII. törvény

  • Meghatározásra került az "Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység" (33/A. §), ezzel összefüggésben a bejelentésnél figyelembe veendő HÉSZ előírások. (13.§ (2))
  • Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a részt vevő szakhatóságok ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása során egységesen huszonegy nap. (53/C.§ (4))

- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

  • Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a 160 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépület bontási, építési (továbbépítési), módosított építési és használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása.
    (XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke - IV/b)

A végére hagytam a várhatóan legnagyobb visszhangot kiváltó, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletet.  A mai napig folyamatosan olvasom a rendelettel kapcsolatos fórumokat, ajánlom Nektek is a honlapunkon található cikket figyelmetekbe:
http://fejermek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=769:kihirdettek-az-egyszeru-bejelentesrol-szolo-rendeletet&catid=8&Itemid=101

Rengeteg problémát, értelmezési gondot felvet az egyszerű bejelentés, mely már "elérhető" az ÉTDR oldalán. Az év elején szükséges lesz akár a MÉK bevonásával egy egyeztetési fórumot tartani, mert számtalan kérdés felmerül. Egyet én is szeretnék tisztázni Veletek.
A 300 m2, mint szintterület már ismerős a 191/2009-es kivitelezésről szóló rendeletből, mely a kiviteli tervdokumentáció készítésével van kapcsolatban. A legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentési eljárás azonban ezzel nincs összefüggésben.
Vagyis e rendelet szerint bejelentetett, 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépülethez nem kell kiviteli tervet készíteni, még ha a szintterülete meg is haladja (mert meghaladja) a 300 m2-t.
Ugyanis, a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (1) szerint:  Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.

Tehát a bejelentés nem építésügyi hatósági engedély, így a fenti idézett rendelkezés arra nem vonatkozik. Ez kinek jó, azt nem tudom!

A 312/2012 Korm. rendelet szerint pedig:
62. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrzi, hogy

c) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció, egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e,

Egyelőre ennyit, talán egy kicsit sok (sokk) is. A fentiek az én értelmezésem, mindenki a saját felelősségére használja!
Mellékletben a módosított, érintett rendeletek.

Üdvözlettel: Németh László


2015-11-16 (Online szabvány)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A Miniszterelnökség támogatásának is köszönhetően a mai naptól egy évig kamaránk irodájában lehetőség van a Magyar Szabványügyi Testület által működtetett Online Szabványkönyvtár használatára.
Az Online Szabványkönyvtár egy virtuális könyvtár, ahol a szabványinformációk, a szabványok szövege és a kiadványok kizárólag képernyőn való olvasásra nyithatók meg, tehát nem nyomtathatók és nem letölthetők.
(A szabványok és szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. Az Online Szabványkönyvtárban az olvasásra rendelkezésre bocsátott szabványok és kiadványok a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) tulajdonát képezik, tehát az Online Szabványkönyvtár szolgáltatásainak igénybe vételével és szabványkiadványok tulajdonjogát a felhasználó nem szerzi meg. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatalmazás nélkül másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie.)

Mint köztudott, a szabványok használata nem kötelező, de ajánlott. Én még a hatályon kívül helyezett szabványok ismeretét is javaslom, azokban is sok fontos információ található.
Tehát 1 évig, a kamaránk irodájában (Szfvár., Várkörút 23.) - helybeli olvasásra -  az összes szabvány elérhető.

Üdvözlettel: Németh László

Partnereink

Társkamarák

©2012 | Fejér Megyei Építészek Kamarája