|
|
Ezen az oldalon a tagjainknak, a nyilvántartottaknak kiküldött fontosabb elektronikus hírlevelek (e-mail) találhatóak időrendi sorrendben.
Kedves Kolléganők, Kollégák! Mellékletben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara GDPR ügyben készített tájékoztatója. Üdv.: N.L.
Kedves Kolléganők, Kollégák!
Egyik előadás alkalmával szóba került az üvegtégla megfelelősége az új energetikai követelményeknek. A vonatkozó rendelet szerint "homlokzati üvegfalnak" jelenleg 1,4-es hőátbocsátási értéket kell tudnia.
Eddig a "neten" én csak 1,5-ös hőszigetelő üvegtéglával találkoztam, most kaptam egy választ - melyet továbbítok -, miszerint létezik a piacon 1,4-es üvegtégla is. Hogy ez üvegfalként miként tudja az 1,4-et, az már további kérdés. (Mondjuk valamilyen hőszigetelő habbal "falazva"- mint Porotherm dryfix?)
Üdvözlettel: Németh László
Kedves Kolléganők, Kollégák!
Tegnapi levelemmel sikerült egy kicsit felkavarni az állóvizet, de az utóbbi (s a korábbi) időszak kapkodásai, kiérleletlen jogszabály halmazai adták az indíttatást. Én a tagság érdekében osztom meg véleményemet, ebben már nem fogok megváltozni, ekkor nyugodt a lelkiismeretem.
Két, egymástól független értelmezés szerint a településképi rendeletben lehet kötelezni az egyszerű bejelentés esetén is a szakmai konzultációt, csak annak elmaradásáért bírság nem szabható ki!
Vagyis a tegnapi levelemben a fenti vélemények szerint rosszul értelmeztem a jogszabály azon részét, mely szerint az egyszerű bejelentés esetén is lehet kötelezni a szakmai konzultációt, azonban a bírságra vonatkozó rész - úgy tűnik - ellentétes a vonatkozó rendeletekkel.
Nyilván a hatályos rendeletek szerint kell minden esetben eljárni, de jelezni kell, ha valahol gondot látunk. Szerintem ez (is) a kamara kötelessége! Én jeleztem, várom az esetleges korrekciót.
Azért az elgondolkodtató, hogy pl. Baracskán egyszerű bejelentéssel épülő szoba-konyhás lakóépületet valaki nem egyeztetett a főépítésszel (ha nincs, akkor a polgármesterrel?), 2018-02-05-én készenlétbe helyezik az e-naplót, s a polgármester készenlétbe helyez egy 300.000,- Ft-os bírságot!?
További kérdéseket vet fel, hogy ha az építtető (nem a tervező) egyeztet a főépítésszel, s egy teljesen más terv alapján, de a településképi rendeletnek megfelelően indul a kivitelezés, milyen szankció várható? Továbbá "elfelejt" az építtető egyeztetni, de a rendeletnek megfelel a terv....
Ezért gondoltam úgy, hogy egyszerű bejelentésnél más a helyzet, mint egy településképi véleményezési eljárásnál, mely csak építési engedélyezési eljárás előtt kötelezhető, s a szankció egyértelmű, nincs engedély!
Igen, a jogalkotói szándék érthető, hogy az egyszerű bejelentésnél is legyen valamilyen önkormányzati kontroll, de ehhez véleményem szerint hozzá kell nyúlni a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethez is. Legyen akkor nyoma az egyeztetésnek az e-naplóban, melyet az önkormányzat tölt fel. (Mint településképi vélemény)
S ne kelljen minden esetben konzultálni! Erre vonatkozóan találkoztam jó példával, Pusztaszabolcson, ahol kivették az egyszerű bejelentés általános esetét, s a kötelező szakmai konzultációt csak a városközponti és védett területen történő építkezések esetén írták elő.
Legyetek nagyon körültekintőek, mindig a hatályos rendeleteknek megfelelően járjatok el!
Üdvözlettel: Németh László
Kedves Kolléganők, Kollégák!
Lakóépületek esetében az egyszerű bejelentési eljárás bevezetésével nem egyszerűsödött sem a tervezési folyamat, sem a kivitelezés, s a kapcsolódó jogszabályok is folyamatos fejtörést okoznak!
2018.01.01-től az önkormányzatoknak településképi rendeletben kell szabályozni azon elemeket, melyek településképi szempontból meghatározóak. (tető, szín, forma, stb.)
A Helyi Építési Szabályzatok ezen, településképpel kapcsolatos rendelkezéseit már nem kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy van-e az önkormányzatnak településképi rendelete.
Több településnek már van hatályos településképi rendelete, melyet célszerű ezen az oldalon keresni: http://njt.hu/njt.php?onkormanyzati_rendeletek
Olvassátok végig ezen rendelkezéseket, mert elvileg minden vonatkozó rész betartásáért egyszerű bejelentés esetén is a tervező felel.
Azonban egyes települések esetében - véleményem szerint - jogszabálysértően bekerült a településképi rendeletekbe, hogy:
"Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építkezés helyszíne szerint illetékes önkormányzattól új lakóépület építése esetén, ide értve az „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építését is."
Továbbá:
"a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege főépítészi konzultációs kötelezettség elmulasztása esetén 300.000.- forint,"
Fejér megyében több településnél találkoztam ezzel a rendelet szöveggel (pl. Pákozd, Velence, Gárdony, Baracska, Iszkaszentgyörgy, Kőszárhegy, Lovasberény, Nádasdladány, stb.), mely felvet bizonyos kérdéseket, többek között megfelelést a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 25. § - ának.
Véleményem szerint a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 25. §-a nem teszi azt lehetővé, hogy településképi rendeletben az egyszerű bejelentésre vonatkozóan kötelező szakmai konzultációt lehessen előírni!
A Korm. rendelet a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során, azt megelőzően ad lehetőséget kötelező szakmai konzultáció bevezetésére. Ezen esetekben logikusnak is tűnik a kötelező konzultáció, mert annak hiányában a polgármester nem folytatja le a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárást.
De egyszerű bejelentésnél nincs polgármesteri hatáskör, az eljárást szabályozó 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet sem rendelkezik kötelező előzetes szakmai konzultációról, ebben az esetben a tervező felel a településképi rendeletben meghatározottak betartásáért (természetesen önszorgalomból kérhető konzultáció, nem kötelezően). A polgármester bírságot szabhat ki a rendeletben meghatározottak be nem tartásáért. (A Helyi Építési Szabályzat be nem tartott előírásaiért az építésfelügyelet gyakorolja jogait.)
Én így látom (lehet, hogy rosszul), s várom az érintettek reakcióját, melyről információt küldök!
Legyetek nagyon körültekintőek, talán még egy indok, hogy a törvényalkotók gondolják végig az egyszerű bejelentés, kötelező tervezői művezetés okozta problémákat!
Üdvözlettel: Németh László
Kedves Kolléganők, Kollégák!
A tegnapi országos webinárium-konferencia (http://fejermek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1027:hianypotlo-konferencia-es-webinarium-a-tervezoi-muvezetesrol&catid=9:programok-kepzesek&Itemid=107) előadásainak anyagából az alábbiakat szeretném kiemelni, illetve felhívni a figyelmeteket egyéb kérdéses dolgokra:
- Az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó kötelező tervezői művezetésnél legyetek nagyon "óvatosak", körültekintőek! Miután szakemberként ellenőriztek egy építkezést, ezért minden olyan dolgot be kellene naplózni az e-naplóba, ami szakszerűtlen, szabálytalan, a tervtől eltérő, életet veszélyeztető, stb. Pl. Ha a födém vasalásánál mentek ki ellenőrizni, s a vasalást ugyan nem nézitek meg, de aznapra benaplózzátok, hogy minden terv szerinti, akkor a vasalásért is elvileg felelősséget vállaltok egy későbbi vitás kérdés (födémrepedés, stb.) kapcsán. Ezért lehetőleg akkor menjetek ki ellenőrizni, mikor jobbára építészeti kérdések merülhetnek fel, s csak akkor naplózzatok be. Én így látom, s azon leszek a továbbiakban, hogy a kötelező tervezői művezetés intézményét töröljék el. Elegendő lenne egy kamarai ajánlott-kötelező tervezői díjszámításnál beilleszteni a tervezési költségekbe.
- 2021. január 01-től minden épületre (lakóépületre is, hatósági épületre 2019-01-01-től) vonatkozóan tovább szigorodnak az energetikai előírások. (Bővebben: http://fejermek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=766:valtozik-az-energetikai-szabalyozas&catid=8:hirek&Itemid=101) A közel "0" energiaigényű épületeknél az "U" (hőátbocsátási) értékek ugyan közvetlenül nem szigorodnak, de pl. az összesített energetikai jellemző követelményérték befolyásolja az "U" értéket is. Az előadáson elhangzott, hogy vízszintes szerkezeteknél (pl. padlásfödém) kb. 0,12-es, függőleges szerkezeteknél (pl. külső fal) kb. 0,17-es "U" értékkel kell számolni. A 2021. január 01. dátum a használatbavételre vonatkozik, ami 3 év múlva esedékes. (hamar itt lesz!) Ezért a tervezési szerződésben célszerű rögzíteni, hogy a tervezett szerkezetek a 2020.12.31-ig használatba vett épületre vonatkoznak.(Amennyiben a már hatályos "U" értékek szerint terveztek- födém: 0,17; fal: 0,24, stb.) Ügyeljetek pl. arra is, hogy a hőszigetelő üvegtégla sem felel már meg a hatályos követelménynek (üvegfal - 1,4), tehát fűtött térben elvileg nem alkalmazható. A lábazati fal "U" értéke is 0,30, ami nálam min. 10 cm vastag, arra megfelelő hőszigetelést jelent.
- A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 14. § (2) szerint a helyi építési szabályzat településképi követelményeit 2017. december 31-ig lehet alkalmazni. 2018. január 01-től elvileg minden településnek rendelkeznie kellene hatályos településképi rendelettel, melyben a HÉSZ településképi követelményei is helyet kaphatnak. Több önkormányzat mulasztásos törvénysértésben van (Székesfehérvár is), mivel hatályos településképi rendelet hiányában elvileg szabad a "pálya", s születhetnek pl. lila-kék házak lapostetővel, stb...
Mivel előbb-utóbb várhatóan lesz településképi rendelet, de az építtető szeretne hamarabb építkezni, érdemes a tervezési szerződésben rögzíteni, hogy a teljesítés napján a hatályos rendeleteknek, előírásoknak megfelelő a terv! Ezt érdemes rögzíteni egyszerű bejelentés esetén is, mert sokszor az építtető hónapokig vár a bejelentéssel (nincs kivitelező, stb.), s lehet, hogy az e-napló készenlétbe helyezésének időpontjában megváltoznak a kapcsolódó rendeletek, előírások. Ekkor nyilván újra kellene tervezni, ha a terveket feltöltő építésznek tudomása van a változásról. Amennyiben nincs, úgy a továbbiakban komoly felelősséggel tartozhat az építész tervező.
- A sok félreértést tisztázandó, településképi véleményezési eljárást csak az építési engedélyezési eljáráshoz kötött építési tevékenységhez lehet előírni, az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületeknél nincs településképi véleményezés!
Üdvözlettel: Németh László
Kedves Kolléganők, Kollégák!
Ahogyan már többször jeleztem, ez az év sem kezdődött jogszabályi változások nélkül. Több rendeletet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (KET) hatályon kívül helyezése, s a 2018 január 01-től hatályos, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (ÁKR) miatt kellett "átírni".
Ilyen rendelet többek között az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet is. Ha tanulmányozzátok a rendeletet - melyben további fontos változások is vannak - , az egyik feltűnő dolog az, hogy a hatóság döntése most már nem jogerős és végrehajtható, hanem végleges döntés.
Érdemes végig olvasni az ÁKR-t is, azonban mellékelek egy tanulmányt (Szüdi János: A közigazgatási hatósági eljárás új rendje - Forrás: 168ora.hu), melyet ajánlok figyelmetekbe, sok mindenre - a végleges döntésre is - választ kaptok.
A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletből kivették a 6. melléklet I-II táblázatát, mely az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokat tartalmazta. Ez nem jelenti azt, hogy az építési engedélyezési eljárásban nem kell a szakhatóságokat megkeresni! Új rendeletet alkottak 2017.XII.29-én, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendeletet. Ebben található az összes hatósági eljárásokban megkeresendő szakhatóságok listája.
A 4. Építésügyi ügyek a 44. oldalon kezdődik. (Mellékletben a rendelet, "fekvő tájolásban" olvassátok a fájl-t)
Üdvözlettel: Németh László
|
|
|
