Ezen az oldalon a tagjainknak, a nyilvántartottaknak kiküldött fontosabb elektronikus hírlevelek (e-mail) találhatóak időrendi sorrendben.

2019-01-05 (Építési Törvény változása)

Kedves Kolléganők, Kollégák! B.Ú.É.K!

A 2019.01.02 - 2019.03.14-ig hatályos, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési Törvény) egyes változásaira hívnám fel a figyelmeteket:
  • A "Fogalommeghatározásokhoz" bekerült: 42. Építésügyi műszaki irányelv: jogszabály vagy európai vagy nemzeti szabvány által nem vagy nem teljeskörűen szabályozott területen, ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára, széles körű szakmai összefogással és állami felügyelet mellett létrehozott, magyar nyelven kiadott, mindenki számára hozzáférhető műszaki előírás.
  • "Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények" további bekezdéssel egészült ki: 31. § (8) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat építésügyi műszaki irányelvre. Az adott jogszabály vonatkozó követelményei teljesülnek, ha a hivatkozott építésügyi műszaki irányelvben meghatározottakkal azonos vagy kedvezőbb megoldások készülnek.
  • Az "Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet" pontosították: 33/A. § (2) A természetes személy építtető egyszerű bejelentéssel bejelenti a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési, valamint az ehhez szükséges tereprendezési, támfalépítési tevékenységet, ha azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz.
    (3) A természetes személy építtető – műemlék kivételével – egyszerű bejelentéssel bejelenti a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési, valamint az ehhez szükséges tereprendezési, támfalépítési tevékenységet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi.
    (3a) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában saját lakhatásnak minősül minden olyan eset, amelynek során az építtető a lakóépületet vagy lakást életvitelszerű bentlakás céljából használja.
    Mellékletben a hatályos törvény.
Üdvözlettel: Németh László

2018-12-22 (OTÉK módosítása)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Az OTÉK 2018-12-05-től hatályos, egyes módosításaira szeretném felhívni a figyelmeteket:

  • A 32.§ (3) bekezdésének módosított szövege:  A 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű, villamos energiát termelő erőmű – a szélerőmű és a szélerőmű park kivételével – a helyi építési szabályzat rendeltetést, valamint a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét meghatározó előírásaira tekintet nélkül elhelyezhető.
  • A "Kerítés" szabályozásáról szóló 44. §-ból törölték az alábbi bekezdés tartalmát: (6) A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását – a helyi sajátosságokra is figyelemmel – a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg.
  • További paragrafusok kerültek a rendeletbe (116-117): 116. § Azon épületeknél, amelyek használatát az építésügyi hatóság e rendelkezés hatálybalépése előtt engedélyezte vagy tudomásul vette, az épület vagy az épületben található lakások akadálymentes elérését szolgáló felvonó, rámpa, lejtő és pihenő
    a) az előírt legkisebb elő- és oldalkert méretén belül is elhelyezhető,
    b) nem számít be a telepítési távolság meghatározásánál, és
    c) elhelyezésére tekintettel a telek beépítettsége eltérhet az övezetre előírt legnagyobb beépítettség mértékétől.

Miután épület, épületrész az előírt legkisebb elő- és oldalkert méretén belül nem helyezhető el, illetve a telek legnagyobb beépítettségének meghatározásakor az OTÉK egyértelműen meghatározza, hogy milyen építmények, szerkezetek hagyhatók figyelmen kívül, így sok esetben például egy utólagos, akadálymentesítést szolgáló lift, vagy rámpa megépítése jogszabályi akadályba ütközhetett (pl. épületrészként belógott volna az előkertbe).

Ezen problémakört igyekszik a jogszabályalkotó kezelni azzal, hogy a jelenlegi módosítás során az ilyen jellegű utólagos akadálymentesítések esetében nem kell majd figyelembe venni az elő-, oldalkertre, a telepítési távolság meghatározására vonatkozó előírásokat, illetve a telek legnagyobb beépítettségét az akadálymentesítésre létrehozott épületszerkezet adott esetben jogszerűen növelheti.

A további módosítások alapvetően helyesírási hibákat, ábrákra való hivatkozásokat javít, pontosít.

Mellékletben a hatályos OTÉK. (piros sáv jelzi a módosítást)

Üdvözlettel: Németh László

Attachments:
Letöltés (OTEK_2018_12_05.doc)OTÉK-2018-12-05-től hatályos
1255 Kb

2018-11-29 (jogi telekhatár)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Többször jeleztem már, hogy - egyszerű bejelentésnél is - a kitűzési helyszínrajzot lehetőleg geodétával készítsétek. Ő tudja pontosan bemérni a meglévő telekadatokat, és összehasonlítani a nyilvántartottal. Már a tervezés megkezdése előtt célszerű ezt a bemért állapotot alapul venni, mivel ezzel későbbi, kellemetlen helyzetet lehet elkerülni. (pl. kitűzéskor)
Egyik tagtársunk jelezte, hogy a földhivatali digitális nyilvántartással nem egyezik a valóság, a kerítés nincs a "helyén", s ilyenkor ezt hogyan kell kezelni?
Én azt szoktam javasolni, hogy mind a digitális nyilvántartásnak, mind a helyszíni méreteknek feleljen meg a tervezett épület.
Kezdő koromban jelezte egy építőipari kivitelező, hogy a tervezők szokják meg, ne tervezzenek "nullára", vagyis hagyjunk egy kis tartalékot! Bevallom, ez örök igazság maradt nálam is, ajánlom mindenki figyelmébe!

A földmérésben, telekhatár eltérésben van tűréshatár, az építészetben tudomásom szerint nincs. Ezt a földmérési tűréshatárt szabályozza többek között az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet:

16. § (1) A térképi és természetbeni állapotot a meghatározott térkép-terepazonos pontok alapján azonosnak kell tekinteni, és a terepmunkához a természetbeni állapotot, az irodai feldolgozáshoz a térképi állapotot és a nyilvántartott területi adatokat kell kiinduló adatként elfogadni, ha a természetben állandó módon megjelölt pontok esetén:

a) a szabatosan felmért területen a térképi és természetbeni állapot között az eltérés
aa) a szabatosan megjelölt földrészlethatár helyzetében a — 0,1 métert,
ab) az állandó módon meg nem jelölt földrészlethatár helyzetében a — 0,2 métert
nem haladja meg,
b) a földrészletről korábbi rajzi munkarészekben számszerű mérési vagy kitűzési adatok állnak rendelkezésre, az eredeti számszerű méretek és az ellenőrző méretek közötti eltérés nem nagyobb — 0,3 méternél,
c) az EOV földmérési alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült térképi adatbázis esetén a 7. melléklet A) táblázatában megadott értéknél nem nagyobb az eltérés, vagy
d) a nem EOV vetületi rendszerű alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült adatbázis esetén a 7. melléklet B) táblázatában megadott értéknél nem nagyobb az eltérés.
 

7. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez

Megengedett eltérések a határvonalak jogi és természetbeni állapotának összehasonlítására

A) EOTR földmérési alaptérkép alapú adatbázis

Méretarány

Megengedett eltérés egy-egy határvonal helyzetében

Megengedett eltérés a földrészlet szélességében

1:1 000

± 0,35 m

± 0,45 m

1:2 000

± 0,65 m

± 0,90 m

1:4 000

± 1,30 m

± 1,80 m


Legyetek körültekintőek, tervezés előtt ajánlott a saját helyszíni felmérés is!

Üdvözlettel: Németh László

2018-07-26 (Építési Törvény változása)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A korábban továbbított változásértesítőnek megfelelően a Magyar Közlöny 117. számában (25-én, szerdán), a 2018. évi XL. törvényben kihirdették az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítását:

Tehát fő eleme a változásnak, hogy 2018.08.10-től a 400 m2-es, és az azt meghaladó bruttó alapterületű meglévő épület kereskedelmi rendeltetésű megváltoztatása (tehát akkor is, ha pl. csak válaszfalazás történik, ami építési engedély nélkül készíthető) hatósági engedély alapján végezhető!

Üdvözlettel: Németh László

2018-06-04 (GDPR)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Mellékletben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara GDPR ügyben készített tájékoztatója.

Üdv.: N.L.

Attachments:
Letöltés (az_europai_parlament_es_a_tanacs_2016_679_rendelete.pdf)2016/679 eu rendelet
858 Kb
Letöltés (GDPR.pdf)GDPR tájékoztató
660 Kb

2018-05-31 (hőszigetelő üvegtégla)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Egyik előadás alkalmával szóba került az üvegtégla megfelelősége az új energetikai követelményeknek. A vonatkozó rendelet szerint "homlokzati üvegfalnak" jelenleg 1,4-es hőátbocsátási értéket kell tudnia.
Eddig a "neten" én csak 1,5-ös hőszigetelő üvegtéglával találkoztam, most kaptam egy választ - melyet továbbítok -, miszerint létezik a piacon 1,4-es üvegtégla is. Hogy ez üvegfalként miként tudja az 1,4-et, az már további kérdés. (Mondjuk valamilyen hőszigetelő habbal "falazva"- mint Porotherm dryfix?)

Üdvözlettel: Németh László

Attachments:
Letöltés (hoszigetelo_uvegtegla.pdf)Hőszigetelő üvegtégla (1,4)
547 Kb

Partnereink

Társkamarák

©2012 | Fejér Megyei Építészek Kamarája