Ezen az oldalon a tagjainknak, a nyilvántartottaknak kiküldött fontosabb elektronikus hírlevelek (e-mail) találhatóak időrendi sorrendben.

2017-05-02 (Egyszerű bejelentés 300 m2 felett)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

2017-03-30-i
hírlevélben tájékoztattalak Benneteket, hogy módosították az Építési Törvényt, miszerint 2017. április 27-től a 300 m2 hasznos alapterület feletti lakóházaknál - bizonyos esetekben - is az egyszerű bejelentést kell alkalmazni.
Vártuk a végrehajtásról szóló kormányrendeletet (a vonatkozó 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítását), azonban április 27-én délelőtt - miután letöltöttem a hatályos rendeletet - meglepetésemre még nem találtam a rendelet módosítását!
29-én (szombaton) kaptunk egy e-mailt a MÉK-től, hogy a Magyar Közlöny 2017/62. számában (2017. április 27.) kihirdették a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 97/2017. (IV. 27.) Korm. rendeletet. (mellékletben)
Ilyen gyors hatályba léptetést még nem tapasztaltam, ugyanis a kihirdetés napján 20 órától már hatályba helyezték.
Mellékelema módosított hatályos 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet is (piros szegéllyel a módosítások), miszerint akkor április 27-től többek között egyszerű bejelentés alkalmazandó a

  • 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése, amennyiben az építtető természetes személy, az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz
  • műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység, amennyiben az építtető természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi

esetében. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy egy többlakásos lakóház (egy épület) egyes lakásai is bővíthetőek a fentiek értelmében. (Az előterjesztésben ez is indok volt a módosításhoz)
Fontos, hogy nyilatkozni kell az alábbiak szerint:

  • 300 négyzetméternél nagyobb összes hasznos alapterületű új lakóépület építése vagy bővítése esetén az építtető teljes bizonyítóerejű magánokiratban tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy természetes személy, és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.

Teljes bizonyítóerejű magánokirat többek között:

  • a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;
  • két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
  • a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;

A MÉK Küldöttgyűlése valószínűleg 2017. május 19-én elfogadja az alábbi szabályzatokat, erre is legyetek figyelemmel:

Ez utóbbi elfogadásánál a Magyar Mérnöki Kamarának is lesz majd "dolga" , mivel a hatályos 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklet 9. pontja szerint: " Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás" kell a jövőben, nem pedig "Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve"!
 

Üdvözlettel: Németh László


2017-03-30 (egyszerű bejelentés 300 m2 felett)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

2017. március 28-án, a Magyar Közlöny 2017. évi 45. számában kihirdették az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXIV. törvényt. Ennek értelmében 2017. április 27-től a 300 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű egylakásos lakóépületek, természetes személy építtető esetén, saját használatra egyszerű bejelentéssel építhetőek.
Ezen épületekre építési engedély a hatálybalépést követően nem kérhető, csak egyszerű bejelentéssel lehet az építési tevékenységet megkezdeni.
Érdemes tehát végiggondolni, ha valakinek van ilyen munkája, megvárja-e az egyszerű bejelentést, vagy gyorsan építési engedélyt kér. További információ, hogy várhatóan a MÉK Küldöttgyűlése 2017. május 12-én fogadja el azt a szabályzatot, mely a kiviteli tervek építészeti dokumentációjának tartalmára vonatkozik. Addig "szabad" döntése van az építész tervezőnek - függetlenül minden ajánlástól -, hogy milyen tartalmú kiviteli tervet készít.
Mellékletben a Magyar Közlöny vonatkozó része.
Attachments:
Letöltés (2017_XXIV_tv.pdf)2017. évi XXIV. törvény
30 Kb

2017-01-15 (szabályzat kiviteli tervre)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A 2017-01-01-től hatályos 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (az építőipari kivitelezési tevékenységről) 1. melléklet szerint: (A kivitelezési dokumentáció tartalma)

7.    A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.
Korábban már jeleztem, hogy "Ilyen szabályzatról én még nem tudok". Ez a MÉK-re vonatkozik, hiszen a Magyar Mérnöki Kamarának van ilyen szabályzata, melyet a mellékletben, illetve a honlapjukon itt megtaláltok: http://mmk.hu/tudastar/szabalyzatok
Ebben megismerhetitek pl. a geotechnikai kategóriákat (I. kötet 23. o.) is, mely az egyszerű bejelentésnél, a tartószerkezeti tervek szükségességénél egy szempont.
Tehát a szakági kiviteli tervekre vonatkozóan az MMK szabályzata szerint a munkarészek meghatározhatóak!

Van dolga a MÉK-nek, mert (nagyon) le vagyunk maradva!

Üdvözlettel: Németh László


2017-01-14 (örökségvédelem)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet (a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról) 2017-01-01-ig volt hatályban, helyette 2017-01-02-től a 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról) szabályozza a régészettel, műemlékvédelemmel kapcsolatos kérdéseket.
Felhívom a figyelmeteket arra, hogy műemléki környezetben egyszerű bejelentéses és " hagyományos" építési engedélyezési eljárás esetén is külön örökségvédelmi bejelentést is kell tenni a területileg illetékes örökségvédelmi hivatalnál!

Üdvözlettel: Németh László


2017-01-05 (jogászkodjunk)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Higgyétek le nem azért írok ilyen sűrűn, és hosszan leveleket, hogy ne olvassátok el. Ezt kötelességemnek érzem, akkor vagyok nyugodt, ha valamilyen fontos információt meg tudok Veletek osztani.
Most két témában szeretném a jogszabályi változások miatt felhívni a figyelmeteket, illetve értelmezni a kialakult helyzetet:

  • Mindig és kérdés volt korábban (a hagyományos engedélyezési eljárásoknál), hogy szükséges-e szakági tervezőket bevonni a tervezési folyamatokba. A 266/2013-as Korm. rendeletben (2. rész - Építészeti-műszaki tervezés) az "É" jogosultság alatt 2016.12.31-ig az alábbi szerepelt:A tervezésbe szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (3) bekezdés b) pontja, 22. § (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó esetben.  Ez alapvetően azt jelentette, hogy pl. a gépész műleírást az engedélyezési tervben az építész elkészíthette, amennyiben az építménybe 30 kW-nál nem nagyobb hőtermelő berendezés került beépítésre. 
Véleményem szerint hibás volt 2016-ban az az állásfoglalás, hogy a 191/2009-es rendelet 22. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén az egyszerű bejelentéshez sem kellett szakági tervezőt igénybe venni. Az egyszerű bejelentés alapvetően kiviteli tervdokumentációt igényel, így arra nem vonatkozhat a 22. § érintett része, mert az a "hagyományos" esetekben szabályozta, hogy az engedélyezési terv után milyen tartalmú kiviteli terv szükséges. (Egyébként meg a Magyar Mérnöki Kamarának mi érdeke fűződne ahhoz, hogy olyan Szabályzatot hozzon, melyben "kizárja" tagjait a munkából?)
Erre adna választ a 266/2013-as Korm. rendelet vonatkozó, 2017.01.01-től hatályos része: A tervezésbe – beleértve az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység tervezését is – szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (1) bekezdés b) pont ba)–bf) alpontjában, 22. § (3) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó esetben.
A 2017.01.01-től hatályos 191/2009-es rendelet 22. § (3) bekezdés c)–d) pontja szerint pedig: (3) A kivitelezési dokumentációnak minden esetben része
c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció,
d) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.
A hivatkozott részben méret, jellemző nincs!!!! 

Szerintem abba az irányba kellene menni, hogy "mindenki maradjon a kaptafájánál", minden kiviteli tervhez (anélkül már nehéz építkezni) szükséges az érintett szakági tervezők bevonása!

  • A hatályos 312/2012-es Korm. rendelet szerint:

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek:

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

OTÉK szerint:

Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.

Értelmezésem szerint ebbe belefér pl. az is, ha egy erkélyt építek egy meglévő házhoz. (?)

Üdvözlettel: Németh László


2017-01-03 (rendeletváltozások)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A múlt év végén nyakunkba ömlesztettrendeletváltozások sok tekintetben átírják az eddig megszokott tervezési, dokumentálási folyamatokat. Mint ahogyan azt jeleztem, érdemes letölteni - legutóbb elküldtem én is egy-két hatályos rendeletet - , s átolvasni többször is a változtatásokat, mert a sorok között lehetnek korábban megszokott előírások, csak máshol kell keresni őket. Kaptam egy észrevételt arról, hogy pl a 312/2012 rendelet építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmi követelményeinél (8. sz. melléklet) írtam, hogy nincsenek "számítások, kimutatások" , azonban ezek tartalmi részei lehet, hogy beépültek, pl. a műszaki leírások tartalmi követelményeihez. (épületmagasság, beépítettség, stb. - bár ezek megfogalmazása sem egyértelmű, pl. 8. melléklet I. fejezet 1.1.2. pont)

Mellékelem még az Építési Törvény hatályos szövegét, ebben alapvetően az egyszerű bejelentésre vonatkozó változások vannak, miszerint most már a lakóház bővítésére is egyszerű bejelentés kell 300 m2-ig. Felhívnám még a figyelmet a 13. § (2) változására, miszerint a HÉSZ rendeltetésre vonatkozó előírását is alkalmazni kell. Pl. Az 51 %-ban lakófunkcióval rendelkező épület is lakóépületnek tekintendő, s elvileg pl. egy autószerelő műhellyel, vagy vendéglátó egységgel is egybe lehetett építeni. Ezeket a funkciókat viszont egyes HÉSZ-ek tilthatják, így a jövőben ez nem lehetséges.

A 191/2009 rendelet 1. sz. melléklet I. részének módosítása szerint:

7. A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.

Ilyen szabályzatról én még nem tudok, miként a már korábban hatályos rendeletben az I/1-benszereplő szabályzatról sem. A MÉK honlapjáról egy "Útmutató" tölthető le, mely a 312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 8. sz. melléklet II. rész 8. pontjában való utalásra "válasz":
http://www.mek.hu/index.php?link=Magyar_Epitesz_Kamara_Utmutatoja_az_epiteszeti_muszaki_dokumentacio_tartalmi_es_formai_kovetelmenyeirol

Az útmutató szabályzatnak "indult", de emlékeim szerint  a küldöttgyűlés csak "útmutatónak" fogadta el, mivel számtalan kérdőjel van benne. Pl. nem kellett volna az akkor hatályos (ma már nem) rendelet szövegét beilleszteni, mert a szabályzatnak nem arról kellene szólnia. Található még egy "mintaterv" a MÉK honlapján, ajánlásként.
Van bőven feladata a jövőben a MÉK-nek, egyelőre a felelős tervezőnek kell eldöntenie, hogy milyen munkarészeket készít a kiviteli tervben.
A 191/2009 rendelet módosításából még kiemelném a 9. § tervezőre vonatkozó változásait, törölték a 4-7 bekezdést, mely így szólt:

(4) A tervező a jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít.
(5) A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként műszaki leírást készít, amely tartalmazza
a) a tervezett építési tevékenység
aa) helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást,
ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit,
b) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését,
c) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését,
d) annak kinyilvánítását, hogy
da) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint az eseti hatósági előírásoknak,
db) a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
dc) az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van,
dd)
de) műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély vagy a tudomásulvétel igazolása rendelkezésre áll,
e) a betervezett építési termékek műszaki teljesítményére vonatkozó nyilatkozatot, továbbá
f) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól – a jogszabályok keretein belül – a kivitelezési dokumentáció eltér.
(6) A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a kivitelezési dokumentáció aláíró lapján a névjegyzéki száma feltüntetésével igazolja.
(7) A tervező az Étv. 33. § (1) bekezdésében foglaltak mellett felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért.

2017. február 9-én a Szabadművelődés Házában egy interaktív előadás lesz az alábbi témában, a részletek pontosítása folyamatban:
http://otir.mek.hu/index.php?m=&o=s&f=m&SID=3490

Üdvözlettel. Németh László


Partnereink

Társkamarák

©2012 | Fejér Vármegyei Építészek Kamarája